Amint azt Gellei Imre várta, sok fradista metrózott, buszozott, villamosozott át a rákospalotai sporttelepre, a Budai II László-stadion mintegy 3000 nézője fele-fele arányban oszlott meg.
Labdabirtoklásban eleinte a Fradi vitte a prímet, bár ez igazán nagy gólhelyzetben nem mutatkozott meg, Szentpéteri kapusnak csak Balog Zoltán bombájánál kellett nagyot védenie. Negyedóra múltán aztán kiegyenlített lett a játék, mindkét csapat nagy lendülettel, s ami fontos, sportszerűen játszott. Tímár hibája után Nyerges Krisztián előtt ziccer adódott: a REAC csatára egyedül törhetett kapura, de a lécre emelt - nyilván nem azért, mert az esetleges palotai győzelem kieső helyre küldte volna nevelőegyesületét, a Vasast...
A folytatásban talán valamivel több lehetőség adódott ugyan a Fradi támadói előtt (Szentpéteri most Leandro bombáját hatástalanította bravúrral), de a legnagyobb helyzetek Kemenes kapuja előtt alakultak ki. Előbb Cseri Gergő bólinthatott volna rá a REAC vezetésére, ha 4 lépésről nem találja telibe Botis fejét, a 69. percben Polonkai Attila már nem hibázott, 2 méterről fejelt Kemenes Szabolcs hálójába (1-0). A folytatásban ugyan nagy erőket mozgósított a Ferencváros az egyenlítésért, de gólt nem tudott lőni.
Maradt tehát a meglepő, de megérdemelt REAC-győzelem, amellyel a hazaiak hosszú idő után elkerültek a kieső helyről.

Urbán Flórián (REAC): - Hihetetlen bravúrt hajtottunk végre, gratulálok minden játékosomnak! Az egész heti edzésmunkájukon éreztem, hogy a soproni győzelmünkből erőt tudtunk meríteni. El kell ismernem, hogy olykor mellénk állt a szerencse a mai mérkőzésen, de nagyon sokat tettünk a győzelemért.
Gellei Imre (FTC): - Ritka nagy bravúr a REAC-tól, hogy az idény során mind a 6 pontot elvette a Ferencvárostól. Durva hibákat követtünk el, védekezésben és támadásban egyaránt, és a rákospalotaiak jóval motiváltabban is játszottak. Úgy tűnik, Lipcsei Péter nélkül nemhogy győzni, de még pontot szerezni sem tudunk… Ennél lényegesen többet vártam.