A Rákóczi 2004. évi első osztályba jutása is bizonyította, Kaposvárott valóban kiváló nevelőmunka folyik, hiszen az NB I-es szereplést kiharcoló együttes jelentős részét a saját nevelésű labdarúgók adták. Köztük a már ferencvárosi színekben futballozó Jovánczai Zoltán, aki Kiss László, Waltner Róbert vagy éppen Rajczi Péter után a legújabb képviselője a kiváló kaposvári támadóknak.

– Valóban eredményes utánpótlásképzés működik Kaposvárott, de szerintem nem érdemes ezt csak a csatárokra leszűkíteni, hiszen jó képességű középpályások és védők is nőttek fel itt, gondolok például Bank Istvánra – mondta a 21 éves támadó. – Tizenhat évesen kerültem a Rákóczi ificsapatához, ahol Márton István és Prukner László volt a nevelőedzőm, sokat köszönhetek nekik.

– A nyáron a Ferencváros mellett több más klub – például az Újpest és az MTK – is hívta, végül mégis az FTC-t választotta. Több mint fél év után miként látja, jó döntés volt az Üllői útra szerződni?
– Nem foglalkoztam még ezzel a kérdéssel. A klubváltás különben is már rég volt, az a fontos, hogy jól érzem magam a Ferencvárosban, ráadásul a csapat is egyre jobban szerepel. Szóval nincs okom a panaszra, jól érzem magam.
– Már a bajnokság kezdete előtt is voltak gondok az Üllői úton. Miért választotta mégis a Ferencvárost?
– Egyértelmű: a klub neve és presztízse meghatározó volt a döntésemben, emiatt választottam a zöld-fehéreket.

– A teljesítményén is látszott, nem ment könnyen a beilleszkedés, Gellei Imre érkezése után viszont – a csapathoz hasonlóan – ön is jelentős formajavuláson ment át. Mi ennek az oka?
– A csapat és az én jobb teljesítményem összefügg, hiszen egy jó védelem és középpálya előtt köny-nyebb játszani. Az ősszel mindenkit megviseltek a gondok, a pénzügyi nehézségek, Gellei Imre viszont nagyon öszszeszedte a csapatot, koncentráltabbak, rendezettebbek lettünk, amit a szurkolók is látnak.

– Az anyagi gondok monstanra is megmaradtak...
– Ez igaz, az alapfizetést megkapjuk, a prémiummal azonban valóban adós a klub. De ezzel a kérdéssel nem akarok foglalkozni.

– Foglalkozhat viszont a szombati mérkőzéssel, hiszen először szerepel ellenfélként Kaposvárott. Milyen érzéssel készül a találkozóra?
– Az ősszel már volt egy Ferencváros–Kaposvár összecsapás, de vendégként valóban most játszom először korábbi csapatomnál. Most még nem érzek semmi különöset, ám a mérkőzés előtt bizonyára feszültebb leszek a megszokottnál. Igyekszem ugyanúgy készülni, mint egy átlagos bajnokira.
– A kaposvári évek meghatározóak voltak a pályafutásában. Kikkel tartja a kapcsolatot a korábbi csapatából?
– A jelenleg is Kaposvárott futballozók közül Zsolnai Róberttel és Maróti Bélával, de az utánpótlás-válogatottban rendszeresen találkozom Bank Isvánnal, Budapesten pedig Tóth Balázzsal és Rajczi Péterrel is.

– A még most is a Rákócziban futballozókkal beszélgetve szóba került már a szombati mérkőzés?
– Ezen a héten is beszéltünk telefonon, de a mérkőzés nem volt téma.

– Gellei Imrével hét mérkőzés óta veretlen a Ferencváros, ráadásul mindössze három pont a hátránya az ötödik Sopronnal szemben. Meddig tarthat ez a sorozat, és véleménye szerint hányadik helyre érhet fel a Ferencváros?
– Ne felejtsük el, hogy van még egy elmaradt meccsünk is... Tippelni nem szeretnék, mindig a következő mérkőzést akarjuk megnyerni, de még ha nem is mondjuk ki, mindenki arra gondol, jó lenne a hatodik hely tájékán végezni.

– Milyen érzés lenne betalálni a Rákóczi kapujába?
– Más, mint egy átlagos gól esetében, de ha netán egy egynél a kilencvenedik percben győztes gólt szereznék, egészen biztosan nagyon megünnepelném. Persze nem ez a fontos, hanem az, hogy megszerezzük a három pontot.